Az évismétlés: mit mutatnak a kutatások

Hány diák ismétel évet, és hogyan változik a gyakorlat

Franciaországban a döntés először az éves arányokban látszik. A 2025-ös tanév kezdetén a közszférában az évismétlési arány 3 % az első évfolyamon (CP), szemben az egy évvel korábbi 2,7 %-kal; az általános iskola többi évfolyamán a 2024-es emelkedés után stabilizálódik (DEPP, 25.58. sz. tájékoztató, 2025. október). A mozgás friss: az arányok 2017-ben történelmi mélyponton voltak, 2018-ban emelkednek a 2018. februári rendelet után, 2023-ig stabilak maradnak, majd 2024-ben mindenhol nőnek, a CP-től (2,7 %, plusz 0,8 százalékpont) a CM2-ig (0,7 %, plusz 0,2 százalékpont) (DEPP, 24.41. sz. tájékoztató, 2024. október).

A hosszú távú irányzat világosabb ezeknél az ingadozásoknál. A legalább egy évet ismétlő 15 évesek aránya 2003-ban mintegy 40 % volt, 2015-ben 22 %, 2022-ben 11 %, ez az egyik legerősebb visszaesés, amit az OCDE mért (OCDE, PISA 2022, II. kötet). 2009-ben Franciaországé volt a harmadik legmagasabb arány az OCDE-ben; 2022-ben épphogy a 9 %-os átlag fölött van (OCDE, PISA 2022, II. kötet).

Az ismétlők profilja alig változik. Az OCDE-ben átlagosan a hátrányos helyzetű tanuló több mint háromszor nagyobb eséllyel ismételt évet, mint a jó helyzetű; a fiúk gyakrabban ismételnek, mint a lányok, a bevándorló hátterű tanulók pedig gyakrabban, mint mások (OCDE, PISA 2022, II. kötet). Összehasonlítható tanulmányi eredmények mellett ezek a különbségek megmaradnak: az évismétlés továbbra is összefügg a társadalmi háttérrel (OCDE, PISA 2022, II. kötet).

Mit mondanak a kutatások

A referenciametaanalízis megvilágítja a vitát. 22, 1990 és 2007 között megjelent vizsgálatot és 207 hatásmértéket fog össze: a gyengén kontrollált vizsgálatokban az évismétlés jóval alacsonyabb eredményekkel jár együtt (mínusz 0,30 σ, ahol σ a szórás); a legjobban felépített vizsgálatokban, amelyek azonos kiindulási szintű tanulókat hasonlítanak össze, az átlagos hatás plusz 0,04 σ-ra csökken, ami megkülönböztethetetlen a nullától (Allen et al., 2009). A különbség az idő múlásával nő: a becsült hatás évente mintegy 0,11 σ-tal csökken minden további követési évben az azonos évfolyamú összehasonlításban (Allen et al., 2009).

A kvázi kísérleti vizsgálatok élesítik a képet. Chicagóban egy program nyári felzárkóztatást és évismétlést kapcsolt össze a továbbhaladási küszöb alatti tanulóknál: a küszöb környékén vizsgálva a francia CE2-nek megfelelő harmadik osztályos tanulók eredményeit 33-41 %-kal emelte az átlagos éves fejlődéshez képest az első évben, a második évben azonban gyengült (Jacob és Lefgren, 2004). Az idősebb, a hatodik osztálynak (sixième) megfelelő tanulóknál a hatás egy év után nulla; két év után a szerzők már mintegy negyed évnyi olvasási lemaradást mérnek (Jacob és Lefgren, 2004).

A Floridában folytatott hosszú távú követés megerősíti a mintázatot. Az állami olvasási teszt alapján a CE2 végén visszatartott tanulók eleinte fejlődtek, hat év után azonban az előny eltűnik, amint a hasonló korú tanulókhoz hasonlítjuk őket; csak az azonos évfolyamúakkal szemben marad meg; az érettségi megszerzésének valószínűsége nem változik, miközben a záró tanulmányi átlag emelkedik és a felzárkóztató órák csökkennek (Schwerdt, West és Winters, 2017). Az OCDE óvatos olvasatot ad: a rövid távú nyereség valós, de törékeny, a hosszú távú hatások bizonytalanok, és az ismétlőknél nagyobb a lemorzsolódás kockázata (OCDE, PISA 2022, II. kötet).

Mit mutatnak a nemzetközi összehasonlítások

Az évismétlés gyakorlata nagyon egyenlőtlen. 2022-ben a 15 évesek 9 %-a nyilatkozott úgy, hogy legalább egyszer ismételt évet, az OCDE átlagában, szemben a franciaországi 11 %-kal; 36 rendszer 5 % vagy annál kevesebb marad, és 14 meghaladja a 20 %-ot, köztük Kolumbia (mintegy 40 %) és Marokkó (mintegy 46 %) (OCDE, PISA 2022, II. kötet). Franciaország ma kevesebbet ismétel, mint Ausztria, Belgium, Németország, Spanyolország, Portugália vagy Svájc (OCDE, PISA 2022, II. kötet).

A szabályok a különbségek egy részét magyarázzák. Az automatikus továbbhaladás a rendszerek mintegy 28 %-ában érvényes általános iskolában és 24 %-ában az alsó középfokon, többek között Japánban, Koreában, Izlandon, Izraelben, Mexikóban, Norvégiában és az Egyesült Királyságban, ahol az évismétlés elvben kizárt (OCDE, PISA 2022, II. kötet). Ahol szabályozott, az ismétlők aránya az általános iskolában eléri a 6,7 %-ot, szemben az automatikus továbbhaladás 3,6 %-ával és a korlátozás nélküli 7,6 %-kal (OCDE, PISA 2022, II. kötet).

Ezeknek a számoknak megvannak a maguk korlátai, amelyeket az OCDE maga is dokumentál: tanulói önbevalláson alapulnak, Japánban és Norvégiában pedig nem tették fel a kérdést, így az arányt megállapodás alapján nullára állították (OCDE, PISA 2022, II. kötet). Egy francia megállapítás is figyelmet érdemel: az évismétlés csökkenését nem kísérte sem a matematikaeredmények pandémia előtti visszaesése, sem a társadalmi méltányosság javulása, ezt a mozgást az OCDE elsősorban a 2013-as és 2018-as szabályozási változásokhoz köti (OCDE, PISA 2022, II. kötet).

A dokumentált alternatívák: célzott támogatás, nyári iskolák, korrepetálás

Vannak dokumentált programok, amelyek extra év nélkül javítják az eredményeket. Indiában azok a programok, amelyek a tanulókat tényleges tanulási szintjük, nem pedig életkoruk szerint csoportosítják, a modellektől függően 0,15-0,70 σ nyereséget hoztak, a közoktatásba integrált változatban is (Banerjee et al., 2016). Franciaországban az OCDE számba veszi az általános iskolában és az alsó középfokú iskolában már elérhető eszközöket: felzárkóztató tanfolyamok, kiegészítő pedagógiai tevékenységek és a Devoirs faits házi feladatot segítő program, amelyeket az évismétlés mérlegelése előtt kell bevetni (OCDE, PISA 2022, II. kötet).

A korrepetálás eredményei a legstabilabbak. Nickow, Oreopoulos és Quan (2020) kísérleti vizsgálatokról szóló metaanalízise átlagosan 0,37 σ hatást talál a tanulásra; ez erősebb, ha tanárok vagy képzett személyzet végzi, ha a tanítási időben zajlik, nem az órák után, és a korai évfolyamokon (Nickow, Oreopoulos és Quan, 2020).

A nyár hasznos idő marad. Chicagóban a kötelező nyári felzárkóztatás javította az olvasási és matematikai eredményeket, olyan hatásokkal, amelyek nem oszlanak el azonnal (Jacob és Lefgren, 2004). Franciaországban a felzárkóztató tanfolyamok három hét szünet alatt zajlanak, és kis csoportokban a franciára és a matematikára irányulnak (OCDE, PISA 2022, II. kötet). Az OCDE ajánlása ugyanebbe az irányba mutat: ezeket a támogatásokat azelőtt vegyék igénybe, hogy a tanulót visszatartanák, nem utána (OCDE, PISA 2022, II. kötet).

Öt fogódzó iskolavezetőknek

Franciaországban az évismétlés intézményi döntés marad, amelyet a 2013-as törvény, majd a 2018-as rendelet keretez: kivételesnek kell maradnia, és személyre szabott oktatási sikerprogrammal kell járnia, amelyről az iskolában a tanítók tanácsa, az alsó középfokú intézményben az intézményvezető dönt (OCDE, PISA 2022, II. kötet, a Franciaországról szóló keretes rész). Öt fogódzó, a cikkben idézett adatokra támaszkodva.

• Hasonlítson, mielőtt dönt: azonos kiindulási szinten a legjobban felépített vizsgálatok nem mérnek tartós hasznot az évismétlésből (Allen et al., 2009).
• Dokumentálja a kivételt: az évismétlés maradjon ritka, és járjon személyre szabott programmal, amelyről a tanítók tanácsa vagy az intézményvezető dönt (OCDE, PISA 2022, II. kötet).
• Fektessen a korrepetálásba és a célzott támogatásba: a korrepetálás átlagosan 0,37 σ (Nickow et al., 2020), a szint szerinti csoportosítás 0,15-0,70 σ (Banerjee et al., 2016).
• Használja ki a szüneteket: a nyári felzárkóztatás mérhető nyereséget hozott Chicagóban (Jacob és Lefgren, 2004); Franciaországban a felzárkóztató tanfolyamok három hétig tartanak (OCDE, PISA 2022, II. kötet).
• Kövesse a hatásokat és a méltányosságot: az évismétlés nyeresége néhány év alatt elhalványul, és a floridai követésben az érettségi esélye sem változott (Schwerdt, West és Winters, 2017); egy hátrányos helyzetű tanuló több mint háromszor nagyobb eséllyel ismétel évet (OCDE, PISA 2022, II. kötet).