PISA 2025: mit mérnek az eredmények, és mit nem mondanak el

Mit mér a PISA, és mit nem

A PISA azt értékeli, hogy a 15 éves diákok hogyan mozgósítják tudásukat valós helyzetekben, nem a nemzeti tantervek elsajátítását (francia nemzeti oktatási minisztérium, 2026. szeptember). A 2025-ös ciklus a természettudományokra irányult.

A francia nemzeti oktatási minisztérium szerint 6 501 15 éves diák vett részt, 302 véletlenszerűen kiválasztott iskolában. Az eredmények kollektívek: nincsenek egyéni pontszámok, és nincs országrangsor. A pontszámoknak konfidenciaintervallumaik vannak: természettudományból a francia 483 pont statisztikailag nem különbözik az OCDE tizenkét országának eredményétől; tizennégy ország teljesített jobban (DEPP, 26.39. tájékoztató, 2026. szeptember).

Franciaország: három átlagos eredmény, lefelé ívelő pálya

A három francia pontszám az OCDE átlaga körül van (482, 463 és 461), de mindegyiknek megvan a maga története. A természettudomány 2022 óta nagyjából stabil (4 ponttal kevesebb), és 2015 óta 12 pontot esett. A matematika 16 pontot veszített három év alatt, a 2018 és 2022 közötti 21 pont után; az olvasás 18 pontot három év alatt, a 2018 és 2022 közötti 19 után (DEPP, 26.39. és 26.40. tájékoztató).

A mozgás túlmutat Franciaországon: az OCDE 24 országának állandó körében az átlagok 2015 óta 11 ponttal csökkentek természettudományból, 26-tal matematikából és 31-gyel olvasásból (minisztériumi sajtódosszié). A francia csökkenés matematikából gyorsabb (16 pont a 9-cel szemben 2022 óta), és a minisztérium szerint az ország nyolc helyet veszített (sajtódosszié).

Az eloszlás torzul: a diákok 33 %-a a 2. szint alatt van olvasásból, 36 %-a matematikából, 26 %-a természettudományból; az olvasásban kiemelkedően teljesítők három év alatt 7 %-ról 4 %-ra estek vissza (DEPP, 26.39. és 26.40. tájékoztató).

Japán, Észtország, Korea, Kanada: összehasonlítás feltételekkel

Négy rendszer vezet, mindhárom területen az OCDE átlaga felett (természettudományos, matematikai és olvasási pontszámok; OCDE, 2026. szeptember 8.):

Az OCDE ezt a négy rendszert azok közé sorolja, amelyek a teljesítményt, a befogadást és a társadalmi háttér gyenge hatását ötvözik: náluk a természettudományos pontszámok szórásának kevesebb mint 10 %-át magyarázza a társadalmi-gazdasági helyzet (OCDE-jelentés, I. kötet). Franciaország ennek ellenkezője: 100 pont különbség a legkedvezőbb és a leghátrányosabb helyzetű diákok között természettudományból, szemben az OCDE 85-ös átlagával (DEPP, 26.39. tájékoztató).

Az összehasonlításnak vannak csapdái, amelyeket az OCDE maga dokumentál: ez a négy ország 2022 óta 12-17 pontot is veszített olvasásból, Kanada csillagot visel egy mintavételi eltérés miatt, a B-S-J-Z (Kína) 597 pontja pedig négy tartományt fed le, nem egy országot.

• Japán: 538, 525 és 503; a diákok 89 %-a a 2. szinten vagy afölött van természettudományból.
• Észtország: 527, 508 és 499; matematikából 13 % kiemelkedően teljesítő.
• Dél-Korea: 526, 522 és 501; matematikából 23 % kiemelkedően teljesítő.
• Kanada: 510, 485 és 490; a diákok 84 %-a a 2. szinten vagy afölött van természettudományból.

Mit nem mond el egy átlag

Egy pontszám nem tiszta képesség. Az erőfeszítés-hőmérő Franciaországban 6,4-et ad 10-ből, az OCDE-ban 7,2-t, és csak gyengén korrelál a pontszámmal: 450 pont közepes erőfeszítésnél olvasásból, 447 erős erőfeszítésnél (DEPP, 26.40. tájékoztató).

A kontextus is számít: a társadalmi-gazdasági helyzet a francia természettudományos pontszámok szórásának 14 %-át magyarázza, szemben az OCDE 12 %-os átlagával (OCDE franciaországi országjelentés). Az OCDE átlaga pedig a kör függvénye: az olvasás 2015 óta 28 pontot esett a jelenlegi tagok körében, 31-et a 24 ország állandó körében (OCDE-jelentés, I. kötet). Franciaország minden OCDE-minőségi kritériumnak megfelelt (országjelentés).

Mit kezdhet ezzel egy iskolavezető

A PISA egy rendszert ír le, nem egy iskolát. Három jelzés mégis helyben hozott döntéseket érint.

Az olvasás a legmérhetőbb terep: minden harmadik diák a 2. szint alatt, és az OCDE oldalán a visszaesés az összetett feladatokra összpontosul, például több forrás összevetésére vagy egy információ értékelésére. A nemzeti mérések és a középiskola kezdetén adott szintfelmérő követik ezeket a készségeket; a minisztérium olvasmánylistái, a 2026-os őszi szünettől (sajtódosszié), egyszerű támaszt adnak.

A képernyők a házirend kérdése: ahol tilos a telefon, ott a bevallott figyelemzavar körülbelül 13 %-kal csökken (OCDE országjelentés), de a francia diákoknak csak 27 %-a jár ilyen iskolába, szemben a 49 %-os átlaggal. A törvény a tilalmat a középiskolákra is kiterjesztette, és minden iskolai tervezettől megköveteli a digitális használat szabályainak pontosítását (sajtódosszié).

A családokkal való kapcsolat zárja a listát: a francia diákok 49 %-a mondja, hogy egy szülő hetente érdeklődik az iránt, amit tanul, szemben az OCDE 58 %-ával, és az OCDE ezt a heti eszmecserét 26 pont különbséghez köti természettudományból, hasonló társadalmi háttér mellett (sajtódosszié). A PISA a nemzeti keretet rögzíti, 20 pontos célkitűzéssel 2029-ig (sajtódosszié); a döntések helyi adatokon alapulnak.